megelégszik

Hungarian

Etymology

meg- +‎ elégszik

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmɛɡɛleːksik]
  • Hyphenation: meg‧elég‧szik
  • Rhymes: -eːksik

Verb

megelégszik

  1. (intransitive) Alternative form of megelégedik (“to be satisfied or content with something”)

Conjugation
conjugation of megelégszik
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. megelégszem or
megelégszek  or
megelégedem or
megelégedek		 megelégszel
or
megelégedsz		 megelégszik
or
megelégedik		 megelégszünk
or
megelégedünk		 megelégszetek
or
megelégedtek		 megelégszenek
or
megelégednek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. megelégedtem megelégedtél megelégedett megelégedtünk megelégedtetek megelégedtek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. megelégednék megelégednél megelégedne megelégednénk megelégednétek megelégednének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. megelégedjek megelégedj or
megelégedjél		 megelégedjen  or
megelégedjék		 megelégedjünk megelégedjetek megelégedjenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive megelégedni megelégednem megelégedned megelégednie megelégednünk megelégednetek megelégedniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
megelégedés megelégedő megelégedett ― megelégedve megelégedhet

Further reading
  • megelégedik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.