megszentségtelenít
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈmɛksɛnt͡ʃeːktɛlɛniːt]
- Hyphenation: meg‧szent‧ség‧te‧le‧nít
- Rhymes: -iːt
Conjugation
conjugation of megszentségtelenít
| 1st person sg | 2nd person sg informal |
3rd person sg, 2nd p. sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal |
3rd person pl, 2nd p. pl formal | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Indicative mood |
Present | Indef. | megszentségtelenítek | megszentségtelenítesz | megszentségtelenít | megszentségtelenítünk | megszentségtelenítetek | megszentségtelenítenek |
| Def. | megszentségtelenítem | megszentségteleníted | megszentségteleníti | megszentségtelenítjük | megszentségtelenítitek | megszentségtelenítik | ||
| 2nd-p. o. | megszentségtelenítelek | ― | ||||||
| Past | Indef. | megszentségtelenítettem | megszentségtelenítettél | megszentségtelenített | megszentségtelenítettünk | megszentségtelenítettetek | megszentségtelenítettek | |
| Def. | megszentségtelenítettem | megszentségtelenítetted | megszentségtelenítette | megszentségtelenítettük | megszentségtelenítettétek | megszentségtelenítették | ||
| 2nd-p. o. | megszentségtelenítettelek | ― | ||||||
| Conditional mood |
Present | Indef. | megszentségtelenítenék | megszentségtelenítenél | megszentségtelenítene | megszentségtelenítenénk | megszentségtelenítenétek | megszentségtelenítenének |
| Def. | megszentségteleníteném | megszentségtelenítenéd | megszentségtelenítené | megszentségtelenítenénk (or megszentségtelenítenők) |
megszentségtelenítenétek | megszentségtelenítenék | ||
| 2nd-p. o. | megszentségtelenítenélek | ― | ||||||
| Subjunctive mood |
Present | Indef. | megszentségtelenítsek | megszentségteleníts or megszentségtelenítsél |
megszentségtelenítsen | megszentségtelenítsünk | megszentségtelenítsetek | megszentségtelenítsenek |
| Def. | megszentségtelenítsem | megszentségtelenítsd or megszentségtelenítsed |
megszentségtelenítse | megszentségtelenítsük | megszentségtelenítsétek | megszentségtelenítsék | ||
| 2nd-p. o. | megszentségtelenítselek | ― | ||||||
| Infinitive | megszentségteleníteni | megszentségtelenítenem | megszentségtelenítened | megszentségtelenítenie | megszentségtelenítenünk | megszentségtelenítenetek | megszentségteleníteniük | |
| Other nonfinite verb forms |
Verbal noun | Present participle | Past participle | Future part. | Adverbial part. | Potential | ||
| megszentségtelenítés | megszentségtelenítő | megszentségtelenített | megszentségtelenítendő | megszentségtelenítve | megszentségteleníthet | |||
Derived terms
- megszentségtelenítés
- megszentségteleníthetetlen
- megszentségteleníthető
Further reading
- megszentségtelenít in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.