nyüszít

See also: nyuszit

Hungarian

Etymology

From an onomatopoeic (sound-imitative) root + -ít (verb-forming suffix).[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɲysiːt]
  • Hyphenation: nyü‧szít
  • Rhymes: -iːt

Verb

nyüszít

  1. (intransitive, of a dog) to whimper, whine

Conjugation
conjugation of nyüszít
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. nyüszítek nyüszítesz nyüszít nyüszítünk nyüszítetek nyüszítenek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. nyüszítettem nyüszítettél nyüszített nyüszítettünk nyüszítettetek nyüszítettek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. nyüszítenék nyüszítenél nyüszítene nyüszítenénk nyüszítenétek nyüszítenének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. nyüszítsek nyüszíts or
nyüszítsél		 nyüszítsen nyüszítsünk nyüszítsetek nyüszítsenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive nyüszíteni nyüszítenem nyüszítened nyüszítenie nyüszítenünk nyüszítenetek nyüszíteniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
nyüszítés nyüszítő nyüszített ― nyüszítve nyüszíthet

Derived terms
  • nyüszítés

References
  1. nyüszít in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • nyüszít in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.