rekvirál

Hungarian

Etymology

From German requirieren, from Latin requīrō (“I require, seek, ask for”).[1] With the verb-forming suffix -ál.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈrɛkviraːl]
  • Hyphenation: rek‧vi‧rál
  • Rhymes: -aːl

Verb

rekvirál

  1. (transitive, dated) to requisition, commandeer (to seize for military use)

Conjugation
conjugation of rekvirál
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. rekvirálok rekvirálsz rekvirál rekvirálunk rekviráltok rekvirálnak
Def. rekvirálom rekvirálod rekvirálja rekviráljuk rekviráljátok rekvirálják
2nd-p. o. rekvirállak ―
Past Indef. rekviráltam rekviráltál rekvirált rekviráltunk rekviráltatok rekviráltak
Def. rekviráltam rekviráltad rekvirálta rekviráltuk rekviráltátok rekvirálták
2nd-p. o. rekviráltalak ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. rekvirálnék rekvirálnál rekvirálna rekvirálnánk rekvirálnátok rekvirálnának
Def. rekvirálnám rekvirálnád rekvirálná rekvirálnánk
(or rekvirálnók)		 rekvirálnátok rekvirálnák
2nd-p. o. rekvirálnálak ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. rekviráljak rekvirálj or
rekviráljál		 rekviráljon rekviráljunk rekviráljatok rekviráljanak
Def. rekviráljam rekviráld or
rekviráljad		 rekvirálja rekviráljuk rekviráljátok rekvirálják
2nd-p. o. rekviráljalak ―
Infinitive rekvirálni rekvirálnom rekvirálnod rekvirálnia rekvirálnunk rekvirálnotok rekvirálniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
rekvirálás rekviráló rekvirált rekvirálandó rekvirálva rekvirálhat

Derived terms
  • rekvirálás

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading
  • rekvirál in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.