szökell

Hungarian

Etymology

szökik (“to hop”) +‎ -ell (verb-forming suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈsøkɛlː]
  • Hyphenation: szö‧kell
  • Rhymes: -ɛlː

Verb

szökell

  1. (intransitive, of human or animal) to leap, spring, jump
  2. (intransitive, of a jet of water) to spout (to gush forth in a jet or stream)

Conjugation
conjugation of szökell
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. szökellek szökellsz szökell szökellünk szökelltek szökellnek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. szökelltem szökelltél szökellt szökelltünk szökelltetek szökelltek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. szökellnék szökellnél szökellne szökellnénk szökellnétek szökellnének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. szökelljek szökellj or
szökelljél		 szökelljen szökelljünk szökelljetek szökelljenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive szökellni szökellnem szökellned szökellnie szökellnünk szökellnetek szökellniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
szökellés szökellő szökellt ― szökellve szökellhet

or

conjugation of szökell
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. szökellek szökellesz szökell szökellünk szökelletek szökellenek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. szökellettem szökellettél szökellett szökellettünk szökellettetek szökellettek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. szökellenék szökellenél szökellene szökellenénk szökellenétek szökellenének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. szökelljek szökellj or
szökelljél		 szökelljen szökelljünk szökelljetek szökelljenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive szökelleni szökellenem szökellened szökellenie szökellenünk szökellenetek szökelleniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
szökellés szökellő szökellett ― szökellve szökellhet

Further reading
  • szökell in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.