túlél

Hungarian

Etymology

túl- (“over-, beyond, sur-”) +‎ él (“to live”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈtuːleːl]
  • Hyphenation: túl‧él
  • Rhymes: -eːl

Verb

túlél

  1. (transitive) to survive (to live past a life-threatening event)
    Túlélte a balesetet. ― He/she survived the accident.
  2. (transitive) to survive, outlive, outlast (to live longer than)
  3. (intransitive) to survive (to continue to live; to remain alive)

Conjugation
conjugation of túlél
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. túlélek túlélsz túlél túlélünk túléltek túlélnek
Def. túlélem túléled túléli túléljük túlélitek túlélik
2nd-p. o. túléllek ―
Past Indef. túléltem túléltél túlélt túléltünk túléltetek túléltek
Def. túléltem túlélted túlélte túléltük túléltétek túlélték
2nd-p. o. túléltelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. túlélnék túlélnél túlélne túlélnénk túlélnétek túlélnének
Def. túlélném túlélnéd túlélné túlélnénk
(or túlélnők)		 túlélnétek túlélnék
2nd-p. o. túlélnélek ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. túléljek túlélj or
túléljél		 túléljen túléljünk túléljetek túléljenek
Def. túléljem túléld or
túléljed		 túlélje túléljük túléljétek túléljék
2nd-p. o. túléljelek ―
Infinitive túlélni túlélnem túlélned túlélnie túlélnünk túlélnetek túlélniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
túlélés túlélő túlélt túlélendő túlélve túlélhet

Derived terms

Further reading
  • túlél in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.