visszaél

Hungarian

Etymology

vissza- +‎ él

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈvisːɒjeːl]
  • Hyphenation: visz‧sza‧él
  • Rhymes: -eːl

Verb

visszaél

  1. (intransitive) to abuse, to misuse, to take advantage of something (-val/-vel)
    A politikus visszaélt a hatalmával. ― The politician abused his power.
    A vendég visszaélt a házigazda jóindulatával. ― The guest took advantage of the host's goodwill.

Conjugation
conjugation of visszaél
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. visszaélek visszaélsz visszaél visszaélünk visszaéltek visszaélnek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. visszaéltem visszaéltél visszaélt visszaéltünk visszaéltetek visszaéltek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. visszaélnék visszaélnél visszaélne visszaélnénk visszaélnétek visszaélnének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. visszaéljek visszaélj or
visszaéljél		 visszaéljen visszaéljünk visszaéljetek visszaéljenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive visszaélni visszaélnem visszaélned visszaélnie visszaélnünk visszaélnetek visszaélniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
visszaélés visszaélő visszaélt ― visszaélve visszaélhet

Derived terms

Further reading
  • visszaél in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.