bűnelkövető

Hungarian

Etymology

bűn (sin, crime) + elkövető (perpetrator)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈbyːnɛlkøvɛtøː]
  • Hyphenation: bűn‧el‧kö‧ve‧tő

Noun

bűnelkövető (plural bűnelkövetők)

  1. criminal, offender, perpetrator

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative bűnelkövető bűnelkövetők
accusative bűnelkövetőt bűnelkövetőket
dative bűnelkövetőnek bűnelkövetőknek
instrumental bűnelkövetővel bűnelkövetőkkel
causal-final bűnelkövetőért bűnelkövetőkért
translative bűnelkövetővé bűnelkövetőkké
terminative bűnelkövetőig bűnelkövetőkig
essive-formal bűnelkövetőként bűnelkövetőkként
essive-modal
inessive bűnelkövetőben bűnelkövetőkben
superessive bűnelkövetőn bűnelkövetőkön
adessive bűnelkövetőnél bűnelkövetőknél
illative bűnelkövetőbe bűnelkövetőkbe
sublative bűnelkövetőre bűnelkövetőkre
allative bűnelkövetőhöz bűnelkövetőkhöz
elative bűnelkövetőből bűnelkövetőkből
delative bűnelkövetőről bűnelkövetőkről
ablative bűnelkövetőtől bűnelkövetőktől
non-attributive
possessive - singular
bűnelkövetőé bűnelkövetőké
non-attributive
possessive - plural
bűnelkövetőéi bűnelkövetőkéi
Possessive forms of bűnelkövető
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. bűnelkövetőm bűnelkövetőim
2nd person sing. bűnelkövetőd bűnelkövetőid
3rd person sing. bűnelkövetője bűnelkövetői
1st person plural bűnelkövetőnk bűnelkövetőink
2nd person plural bűnelkövetőtök bűnelkövetőitek
3rd person plural bűnelkövetőjük bűnelkövetőik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.