becsmérel

Hungarian

Etymology

From becs (“value, worth, esteem”) +‎ -m (instantaneous suffix) +‎ -r (frequentative suffix) + -el.[1][2]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈbɛt͡ʃmeːrɛl]
  • Hyphenation: becs‧mé‧rel
  • Rhymes: -ɛl

Verb

becsmérel

  1. (transitive) to denigrate, depreciate, disparage, belittle
    Synonyms: lebecsül, ócsárol, leszól

Conjugation
conjugation of becsmérel
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. becsmérlek becsmérelsz becsmérel becsmérlünk becsméreltek becsmérelnek
Def. becsmérlem becsmérled becsmérli becsméreljük becsmérlitek becsmérlik
2nd-p. o. becsmérellek ―
Past Indef. becsméreltem becsméreltél becsmérelt becsméreltünk becsméreltetek becsméreltek
Def. becsméreltem becsmérelted becsmérelte becsméreltük becsméreltétek becsmérelték
2nd-p. o. becsméreltelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. becsmérelnék becsmérelnél becsmérelne becsmérelnénk becsmérelnétek becsmérelnének
Def. becsmérelném becsmérelnéd becsmérelné becsmérelnénk
(or becsmérelnők)		 becsmérelnétek becsmérelnék
2nd-p. o. becsmérelnélek ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. becsméreljek becsmérelj or
becsméreljél		 becsméreljen becsméreljünk becsméreljetek becsméreljenek
Def. becsméreljem becsméreld or
becsméreljed		 becsmérelje becsméreljük becsméreljétek becsméreljék
2nd-p. o. becsméreljelek ―
Infinitive becsmérelni becsmérelnem becsmérelned becsmérelnie becsmérelnünk becsmérelnetek becsmérelniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
becsmérlés becsmérlő becsmérelt becsmérlendő becsmérelve becsmérelhet

Derived terms
  • becsmérlés

(With verbal prefixes):

  • lebecsmérel

References
  1. becsmérel in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  2. becsmérel in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN

Further reading
  • becsmérel in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • becsmérel in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.