elhuny

Hungarian

Etymology

el- +‎ huny

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɛlɦuɲ]
  • Hyphenation: el‧huny
  • Rhymes: -uɲ

Verb

elhuny

  1. (intransitive, formal, of humans) to die, to pass away, to depart from life
    Synonyms: meghal, örökre lehunyja a szemét

Usage notes

It is most commonly used in the past-tense 3rd-person singular: elhunyt.

Conjugation
conjugation of elhuny
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. elhunyok elhunysz elhuny elhunyunk elhunytok elhunynak
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. elhunytam elhunytál elhunyt elhunytunk elhunytatok elhunytak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. elhunynék elhunynál elhunyna elhunynánk elhunynátok elhunynának
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. elhunyjak elhunyj or
elhunyjál		 elhunyjon elhunyjunk elhunyjatok elhunyjanak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive elhunyni elhunynom elhunynod elhunynia elhunynunk elhunynotok elhunyniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
elhunyás elhunyó elhunyt ― elhunyva elhunyhat

Further reading
  • elhuny in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • elhuny in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.