elmélkedik

Hungarian

Etymology

elme +‎ -lkedik

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɛlmeːlkɛdik]
  • Hyphenation: el‧mél‧ke‧dik
  • Rhymes: -ɛdik

Verb

elmélkedik

  1. (intransitive) to contemplate, meditate, reflect, ruminate (on/about something: -ról/-ről)
    Synonyms: elgondolkodik, töpreng, tűnődik

Conjugation
conjugation of elmélkedik
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. elmélkedem or
elmélkedek		 elmélkedsz elmélkedik elmélkedünk elmélkedtek elmélkednek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. elmélkedtem elmélkedtél elmélkedett elmélkedtünk elmélkedtetek elmélkedtek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. elmélkednék elmélkednél elmélkedne elmélkednénk elmélkednétek elmélkednének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. elmélkedjek  or
elmélkedjem		 elmélkedj or
elmélkedjél		 elmélkedjen elmélkedjünk elmélkedjetek elmélkedjenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive elmélkedni elmélkednem elmélkedned elmélkednie elmélkednünk elmélkednetek elmélkedniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
elmélkedés elmélkedő elmélkedett ― elmélkedve elmélkedhet

Derived terms

Further reading
  • elmélkedik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • elmélkedik in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.