erőltet

Hungarian

Etymology

From erő (“force, strength”) +‎ -l (verb-forming suffix) +‎ -tet (causative suffix), compare erőlködik. (Can this(+) etymology be sourced?)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɛrøːltɛt]
  • Hyphenation: eről‧tet
  • Rhymes: -ɛt

Verb

erőltet

  1. (transitive) to force, push something (to constrain by force; to overcome the limitations or resistance of; optionally on someone: -ra/-re)
  2. (transitive) to force something (to cause to occur (despite inertia, resistance etc.); to produce through force)

Conjugation
conjugation of erőltet
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. erőltetek erőltetsz erőltet erőltetünk erőltettek erőltetnek
Def. erőltetem erőlteted erőlteti erőltetjük erőltetitek erőltetik
2nd-p. o. erőltetlek ―
Past Indef. erőltettem erőltettél erőltetett erőltettünk erőltettetek erőltettek
Def. erőltettem erőltetted erőltette erőltettük erőltettétek erőltették
2nd-p. o. erőltettelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. erőltetnék erőltetnél erőltetne erőltetnénk erőltetnétek erőltetnének
Def. erőltetném erőltetnéd erőltetné erőltetnénk
(or erőltetnők)		 erőltetnétek erőltetnék
2nd-p. o. erőltetnélek ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. erőltessek erőltess or
erőltessél		 erőltessen erőltessünk erőltessetek erőltessenek
Def. erőltessem erőltesd or
erőltessed		 erőltesse erőltessük erőltessétek erőltessék
2nd-p. o. erőltesselek ―
Infinitive erőltetni erőltetnem erőltetned erőltetnie erőltetnünk erőltetnetek erőltetniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
erőltetés erőltető erőltetett erőltetendő erőltetve erőltethet

Derived terms
  • erőltetés
  • erőltethető

(With verbal prefixes):

  • beleerőltet
  • hozzáerőltet
  • megerőltet
  • ráerőltet

Further reading
  • erőltet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • erőltet in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.