hallatszik

Hungarian

Alternative forms
  • hallatszódik
  • hallik (archaic)

Etymology

hall +‎ -at + -szik

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈhɒlːɒt͡sːik]
  • Hyphenation: hal‧lat‧szik
  • Rhymes: -ɒt͡sːik

Verb

hallatszik

  1. (intransitive) to sound
    A távolban fegyverropogás hallatszott. ― Gunfire sounded in the distance.

Conjugation
conjugation of hallatszik
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. hallatszom or
hallatszok		 hallatszol hallatszik hallatszunk hallatszotok hallatszanak
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. hallatszottam hallatszottál hallatszott hallatszottunk hallatszottatok hallatszottak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. hallatszanék hallatszanál hallatszana hallatszanánk hallatszanátok hallatszanának
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. hallatsszak  or
hallatsszam		 hallatssz or
hallatsszál		 hallatsszon or
hallatsszék		 hallatsszunk hallatsszatok hallatsszanak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive hallatszani hallatszanom hallatszanod hallatszania hallatszanunk hallatszanotok hallatszaniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
hallatszás hallatszó hallatszott ― hallatszva hallatszhat

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • áthallatszik
  • behallatszik
  • elhallatszik
  • felhallatszik
  • idehallatszik
  • kihallatszik
  • lehallatszik
  • odahallatszik

Further reading
  • hallatszik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.