határol

Hungarian

Etymology

határ (“border”) +‎ -ol (verb suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈhɒtaːrol]
  • Hyphenation: ha‧tá‧rol
  • Rhymes: -ol

Verb

határol

  1. (transitive) to border (to share a border with)

Conjugation
conjugation of határol
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. határolok határolsz határol határolunk határoltok határolnak
Def. határolom határolod határolja határoljuk határoljátok határolják
2nd-p. o. határollak ―
Past Indef. határoltam határoltál határolt határoltunk határoltatok határoltak
Def. határoltam határoltad határolta határoltuk határoltátok határolták
2nd-p. o. határoltalak ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. határolnék határolnál határolna határolnánk határolnátok határolnának
Def. határolnám határolnád határolná határolnánk
(or határolnók)		 határolnátok határolnák
2nd-p. o. határolnálak ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. határoljak határolj or
határoljál		 határoljon határoljunk határoljatok határoljanak
Def. határoljam határold or
határoljad		 határolja határoljuk határoljátok határolják
2nd-p. o. határoljalak ―
Infinitive határolni határolnom határolnod határolnia határolnunk határolnotok határolniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
határolás határoló határolt határolandó határolva határolhat

Derived terms

(With verbal prefixes):

Further reading
  • határol in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.