leigáz

Hungarian

Etymology

From le- +‎ igáz, the latter from iga +‎ -z.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈlɛjiɡaːz]
  • Hyphenation: le‧igáz
  • Rhymes: -aːz

Verb

leigáz

  1. (transitive) to subjugate, to subdue

Conjugation
conjugation of leigáz
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. leigázok leigázol leigáz leigázunk leigáztok leigáznak
Def. leigázom leigázod leigázza leigázzuk leigázzátok leigázzák
2nd-p. o. leigázlak ―
Past Indef. leigáztam leigáztál leigázott leigáztunk leigáztatok leigáztak
Def. leigáztam leigáztad leigázta leigáztuk leigáztátok leigázták
2nd-p. o. leigáztalak ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. leigáznék leigáznál leigázna leigáznánk leigáznátok leigáznának
Def. leigáznám leigáznád leigázná leigáznánk
(or leigáznók)		 leigáznátok leigáznák
2nd-p. o. leigáználak ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. leigázzak leigázz or
leigázzál		 leigázzon leigázzunk leigázzatok leigázzanak
Def. leigázzam leigázd or
leigázzad		 leigázza leigázzuk leigázzátok leigázzák
2nd-p. o. leigázzalak ―
Infinitive leigázni leigáznom leigáznod leigáznia leigáznunk leigáznotok leigázniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
leigázás leigázó leigázott leigázandó leigázva leigázhat

Derived terms
  • leigázás
  • leigázott

Further reading
  • leigáz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.