megígér

Hungarian

Etymology

meg- +‎ ígér

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmɛɡiːɡeːr]
  • Hyphenation: meg‧ígér
  • Rhymes: -eːr

Verb

megígér

  1. (transitive) to promise (to commit to something or action; to someone: -nak/-nek)

Conjugation
conjugation of megígér
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. megígérek megígérsz megígér megígérünk megígértek megígérnek
Def. megígérem megígéred megígéri megígérjük megígéritek megígérik
2nd-p. o. megígérlek ―
Past Indef. megígértem megígértél megígért megígértünk megígértetek megígértek
Def. megígértem megígérted megígérte megígértük megígértétek megígérték
2nd-p. o. megígértelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. megígérnék megígérnél megígérne megígérnénk megígérnétek megígérnének
Def. megígérném megígérnéd megígérné megígérnénk
(or megígérnők)		 megígérnétek megígérnék
2nd-p. o. megígérnélek ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. megígérjek megígérj or
megígérjél		 megígérjen megígérjünk megígérjetek megígérjenek
Def. megígérjem megígérd or
megígérjed		 megígérje megígérjük megígérjétek megígérjék
2nd-p. o. megígérjelek ―
Infinitive megígérni megígérnem megígérned megígérnie megígérnünk megígérnetek megígérniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
megígérés megígérő megígért megígérendő megígérve megígérhet

Further reading
  • megígér in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.