megtörténik

Hungarian

Etymology

meg- +‎ történik

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmɛktørteːnik]
  • Hyphenation: meg‧tör‧té‧nik
  • Rhymes: -eːnik

Verb

megtörténik

  1. (intransitive) to occur, to take place

Conjugation
conjugation of megtörténik
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. megtörtének megtörténsz megtörténik megtörténünk megtörténtek megtörténnek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. megtörténtem megtörténtél megtörtént megtörténtünk megtörténtetek megtörténtek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. megtörténnék megtörténnél megtörténne megtörténnénk megtörténnétek megtörténnének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. megtörténjek megtörténj or
megtörténjél		 megtörténjen megtörténjünk megtörténjetek megtörténjenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive megtörténni megtörténnem megtörténned megtörténnie megtörténnünk megtörténnetek megtörténniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
megtörténés megtörténő megtörtént ― megtörténve megtörténhet

Derived terms
  • megtörténés

Further reading
  • megtörténik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.