nevetgél

Hungarian

Etymology

nevet (“to laugh”) +‎ -gél (frequentative verb-forming suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈnɛvɛdɡeːl]
  • Hyphenation: ne‧vet‧gél
  • Rhymes: -eːl

Verb

nevetgél

  1. (transitive) to giggle

Conjugation
conjugation of nevetgél
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. nevetgélek nevetgélsz nevetgél nevetgélünk nevetgéltek nevetgélnek
Def. nevetgélem nevetgéled nevetgéli nevetgéljük nevetgélitek nevetgélik
2nd-p. o. nevetgéllek ―
Past Indef. nevetgéltem nevetgéltél nevetgélt nevetgéltünk nevetgéltetek nevetgéltek
Def. nevetgéltem nevetgélted nevetgélte nevetgéltük nevetgéltétek nevetgélték
2nd-p. o. nevetgéltelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. nevetgélnék nevetgélnél nevetgélne nevetgélnénk nevetgélnétek nevetgélnének
Def. nevetgélném nevetgélnéd nevetgélné nevetgélnénk
(or nevetgélnők)		 nevetgélnétek nevetgélnék
2nd-p. o. nevetgélnélek ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. nevetgéljek nevetgélj or
nevetgéljél		 nevetgéljen nevetgéljünk nevetgéljetek nevetgéljenek
Def. nevetgéljem nevetgéld or
nevetgéljed		 nevetgélje nevetgéljük nevetgéljétek nevetgéljék
2nd-p. o. nevetgéljelek ―
Infinitive nevetgélni nevetgélnem nevetgélned nevetgélnie nevetgélnünk nevetgélnetek nevetgélniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
nevetgélés nevetgélő nevetgélt nevetgélendő nevetgélve nevetgélhet

Derived terms
  • nevetgélés

Further reading
  • nevetgél in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.