reagál

Hungarian

Etymology

From New Latin reagere, reactum.[1] With the verb-forming suffix -ál.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈrɛɒɡaːl]
  • Hyphenation: re‧a‧gál
  • Rhymes: -aːl

Verb

reagál

  1. (intransitive) to react, to respond

Conjugation
conjugation of reagál
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. reagálok reagálsz reagál reagálunk reagáltok reagálnak
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. reagáltam reagáltál reagált reagáltunk reagáltatok reagáltak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. reagálnék reagálnál reagálna reagálnánk reagálnátok reagálnának
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. reagáljak reagálj or
reagáljál		 reagáljon reagáljunk reagáljatok reagáljanak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive reagálni reagálnom reagálnod reagálnia reagálnunk reagálnotok reagálniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
reagálás reagáló reagált ― reagálva reagálhat

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading
  • reagál in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.