sípol

See also: sipol

Hungarian

Etymology

From sí (“to howl, cry”) (archaic) +‎ -p (either an instantaneous suffix or a variant of the sound -v from the siv- stem of the base verb) +‎ -ol (frequentative verb-forming suffix).[1][2]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈʃiːpol]
  • Hyphenation: sí‧pol
  • Rhymes: -ol

Verb

sípol

  1. (transitive, intransitive) to whistle (to produce a whistling sound)

Conjugation
conjugation of sípol
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. sípolok sípolsz sípol sípolunk sípoltok sípolnak
Def. sípolom sípolod sípolja sípoljuk sípoljátok sípolják
2nd-p. o. sípollak ―
Past Indef. sípoltam sípoltál sípolt sípoltunk sípoltatok sípoltak
Def. sípoltam sípoltad sípolta sípoltuk sípoltátok sípolták
2nd-p. o. sípoltalak ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. sípolnék sípolnál sípolna sípolnánk sípolnátok sípolnának
Def. sípolnám sípolnád sípolná sípolnánk
(or sípolnók)		 sípolnátok sípolnák
2nd-p. o. sípolnálak ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. sípoljak sípolj or
sípoljál		 sípoljon sípoljunk sípoljatok sípoljanak
Def. sípoljam sípold or
sípoljad		 sípolja sípoljuk sípoljátok sípolják
2nd-p. o. sípoljalak ―
Infinitive sípolni sípolnom sípolnod sípolnia sípolnunk sípolnotok sípolniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
sípolás sípoló sípolt sípolandó sípolva sípolhat

Derived terms
  • síp
  • sípolgat
  • sípoltat

(With verbal prefixes):

References
  1. sípol in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  2. síp in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN

Further reading
  • sípol in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.