szépít

Hungarian

Etymology

szép (“beautiful”) +‎ -ít (verb-forming suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈseːpiːt]
  • Hyphenation: szé‧pít
  • Rhymes: -iːt

Verb

szépít

  1. (transitive) to embellish, beautify
  2. (transitive) to whitewash (to cover errors)

Conjugation
conjugation of szépít
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. szépítek szépítesz szépít szépítünk szépítetek szépítenek
Def. szépítem szépíted szépíti szépítjük szépítitek szépítik
2nd-p. o. szépítelek ―
Past Indef. szépítettem szépítettél szépített szépítettünk szépítettetek szépítettek
Def. szépítettem szépítetted szépítette szépítettük szépítettétek szépítették
2nd-p. o. szépítettelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. szépítenék szépítenél szépítene szépítenénk szépítenétek szépítenének
Def. szépíteném szépítenéd szépítené szépítenénk
(or szépítenők)		 szépítenétek szépítenék
2nd-p. o. szépítenélek ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. szépítsek szépíts or
szépítsél		 szépítsen szépítsünk szépítsetek szépítsenek
Def. szépítsem szépítsd or
szépítsed		 szépítse szépítsük szépítsétek szépítsék
2nd-p. o. szépítselek ―
Infinitive szépíteni szépítenem szépítened szépítenie szépítenünk szépítenetek szépíteniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
szépítés szépítő szépített szépítendő szépítve szépíthet

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • kiszépít
  • megszépít

Further reading
  • szépít in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.