szalaszt

Hungarian

Etymology

From the same root as szalad (“to run”) +‎ -aszt (causative suffix).[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈsɒlɒst]
  • Hyphenation: sza‧laszt
  • Rhymes: -ɒst

Verb

szalaszt

  1. (transitive) to send somebody fetch somebody/something

Usage notes

This form normally occurs when a verbal prefix is separated from the verb:

Conjugation
conjugation of szalaszt
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. szalasztok szalasztasz szalaszt szalasztunk szalasztotok szalasztanak
Def. szalasztom szalasztod szalasztja szalasztjuk szalasztjátok szalasztják
2nd-p. o. szalasztalak ―
Past Indef. szalasztottam szalasztottál szalasztott szalasztottunk szalasztottatok szalasztottak
Def. szalasztottam szalasztottad szalasztotta szalasztottuk szalasztottátok szalasztották
2nd-p. o. szalasztottalak ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. szalasztanék szalasztanál szalasztana szalasztanánk szalasztanátok szalasztanának
Def. szalasztanám szalasztanád szalasztaná szalasztanánk
(or szalasztanók)		 szalasztanátok szalasztanák
2nd-p. o. szalasztanálak ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. szalasszak szalassz or
szalasszál		 szalasszon szalasszunk szalasszatok szalasszanak
Def. szalasszam szalaszd or
szalasszad		 szalassza szalasszuk szalasszátok szalasszák
2nd-p. o. szalasszalak ―
Infinitive szalasztani szalasztanom szalasztanod szalasztania szalasztanunk szalasztanotok szalasztaniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
szalasztás szalasztó szalasztott szalasztandó szalasztva szalaszthat

Derived terms

(With verbal prefixes):

References
  1. szalaszt in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • szalaszt in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.