virít

See also: virit

Hungarian

Etymology

Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries. Patterned after verb pairs suffixed with -ul and -ít such as tanul (“to learn”) - tanít (“to teach”), the neologists coined it from the root of virul + -ít.[1] The slang meaning is attestable from at least the late 1980s.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈviriːt]
  • Hyphenation: vi‧rít
  • Rhymes: -iːt

Verb

virít

  1. (intransitive) to bloom
  2. (transitive, slang) to show (especially money that will be handed over)
    • 2015, Gyula Máté T., “Migránsrali”, in Magyar élet‎:
      No problémo, virítsd a zöldhasút.
      No problemo, show me the greenback.

Conjugation
conjugation of virít
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. virítok virítasz virít virítunk virítotok virítanak
Def. virítom virítod virítja virítjuk virítjátok virítják
2nd-p. o. virítalak ―
Past Indef. virítottam virítottál virított virítottunk virítottatok virítottak
Def. virítottam virítottad virította virítottuk virítottátok virították
2nd-p. o. virítottalak ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. virítanék virítanál virítana virítanánk virítanátok virítanának
Def. virítanám virítanád virítaná virítanánk
(or virítanók)		 virítanátok virítanák
2nd-p. o. virítanálak ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. virítsak viríts or
virítsál		 virítson virítsunk virítsatok virítsanak
Def. virítsam virítsd or
virítsad		 virítsa virítsuk virítsátok virítsák
2nd-p. o. virítsalak ―
Infinitive virítani virítanom virítanod virítania virítanunk virítanotok virítaniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
virítás virító virított virítandó virítva viríthat

Derived terms
  • virítás

(With verbal prefixes):

  • elvirít
  • felvirít
  • kivirít

References
  1. virít in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • virít in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.