vonít

Hungarian

Alternative forms

Etymology

von +‎ -ít (verb-forming suffix)[1][2]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈvoniːt]
  • Hyphenation: vo‧nít
  • Rhymes: -iːt

Verb

vonít

  1. (intransitive) to howl (to utter a loud, protracted, mournful sound or cry, as dogs and wolves often do)
  2. (transitive) to howl (to utter or sing something in a howling voice)

Conjugation
conjugation of vonít
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. vonítok vonítasz vonít vonítunk vonítotok vonítanak
Def. vonítom vonítod vonítja vonítjuk vonítjátok vonítják
2nd-p. o. vonítalak ―
Past Indef. vonítottam vonítottál vonított vonítottunk vonítottatok vonítottak
Def. vonítottam vonítottad vonította vonítottuk vonítottátok vonították
2nd-p. o. vonítottalak ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. vonítanék vonítanál vonítana vonítanánk vonítanátok vonítanának
Def. vonítanám vonítanád vonítaná vonítanánk
(or vonítanók)		 vonítanátok vonítanák
2nd-p. o. vonítanálak ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. vonítsak voníts or
vonítsál		 vonítson vonítsunk vonítsatok vonítsanak
Def. vonítsam vonítsd or
vonítsad		 vonítsa vonítsuk vonítsátok vonítsák
2nd-p. o. vonítsalak ―
Infinitive vonítani vonítanom vonítanod vonítania vonítanunk vonítanotok vonítaniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
vonítás vonító vonított vonítandó vonítva voníthat

Derived terms
  • vonítás

(With verbal prefixes):

  • belevonít
  • felvonít
  • végigvonít

References
  1. vonít in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  2. vonít in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN

Further reading
  • (to howl): vonít in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • (archaic variant of von, megvon): vonít in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.