átszökik

Hungarian

Etymology

át- +‎ szökik

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈaːtsøkik]
  • Hyphenation: át‧szö‧kik
  • Rhymes: -økik

Verb

átszökik

  1. (intransitive) to flee into/across, to escape to, to run over to (across a border: -n/-on/-en/-ön, to a place: lative suffixes)
    átszökik Angliába ― to escape to England
    átszökik a határon ― to flee across the border

Conjugation
conjugation of átszökik
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. átszököm or
átszökök		 átszöksz átszökik átszökünk átszöktök átszöknek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. átszöktem átszöktél átszökött átszöktünk átszöktetek átszöktek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. átszöknék átszöknél átszökne átszöknénk átszöknétek átszöknének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. átszökjek  or
átszökjem		 átszökj or
átszökjél		 átszökjön átszökjünk átszökjetek átszökjenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive átszökni átszöknöm átszöknöd átszöknie átszöknünk átszöknötök átszökniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
átszökés átszökő átszökött ― átszökve átszökhet

Derived terms
  • átszökés

Further reading
  • átszökik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • átszökik in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.