újít

See also: ujít

Hungarian

Etymology

új +‎ -ít

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈuːjiːt]
  • Hyphenation: újít
  • Rhymes: -iːt

Verb

újít

  1. (transitive, intransitive) to innovate
  2. (intransitive, with -n/-on/-en/-ön) to renew
    Perfectives: felújít, megújít
    Middle-voice counterpart: újul

Conjugation
conjugation of újít
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. újítok újítasz újít újítunk újítotok újítanak
Def. újítom újítod újítja újítjuk újítjátok újítják
2nd-p. o. újítalak ―
Past Indef. újítottam újítottál újított újítottunk újítottatok újítottak
Def. újítottam újítottad újította újítottuk újítottátok újították
2nd-p. o. újítottalak ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. újítanék újítanál újítana újítanánk újítanátok újítanának
Def. újítanám újítanád újítaná újítanánk
(or újítanók)		 újítanátok újítanák
2nd-p. o. újítanálak ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. újítsak újíts or
újítsál		 újítson újítsunk újítsatok újítsanak
Def. újítsam újítsd or
újítsad		 újítsa újítsuk újítsátok újítsák
2nd-p. o. újítsalak ―
Infinitive újítani újítanom újítanod újítania újítanunk újítanotok újítaniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
újítás újító újított újítandó újítva újíthat

Derived terms
  • újítás
  • újítgat
  • újítható
  • újított
  • újíttat

(With verbal prefixes):

Further reading
  • újít in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.