bánt

See also: bant

Hungarian

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈbaːnt]
  • Hyphenation: bánt
  • Rhymes: -aːnt

Etymology 1

bán +‎ -t (causative suffix)

Verb

bánt

  1. (transitive) to hurt, harm
Conjugation
conjugation of bánt
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. bántok bántasz bánt bántunk bántotok bántanak
Def. bántom bántod bántja bántjuk bántjátok bántják
2nd-p. o. bántalak ―
Past Indef. bántottam bántottál bántott bántottunk bántottatok bántottak
Def. bántottam bántottad bántotta bántottuk bántottátok bántották
2nd-p. o. bántottalak ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. bántanék bántanál bántana bántanánk bántanátok bántanának
Def. bántanám bántanád bántaná bántanánk
(or bántanók)		 bántanátok bántanák
2nd-p. o. bántanálak ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. bántsak bánts or
bántsál		 bántson bántsunk bántsatok bántsanak
Def. bántsam bántsd or
bántsad		 bántsa bántsuk bántsátok bántsák
2nd-p. o. bántsalak ―
Infinitive bántani bántanom bántanod bántania bántanunk bántanotok bántaniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
bántás bántó bántott bántandó bántva bánthat
Derived terms
  • bántalom

(With verbal prefixes):

Descendants
  • → Old Polish: bantować
    • Polish: bantować

Etymology 2

bán +‎ -t (past-tense and past-participle suffix)

Verb

bánt

  1. third-person singular indicative past indefinite of bán

Participle

bánt

  1. past participle of bán
Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative bánt bántak
accusative bántat bántakat
dative bántnak bántaknak
instrumental bánttal bántakkal
causal-final bántért bántakért
translative bánttá bántakká
terminative bántig bántakig
essive-formal bántként bántakként
essive-modal — —
inessive bántban bántakban
superessive bánton bántakon
adessive bántnál bántaknál
illative bántba bántakba
sublative bántra bántakra
allative bánthoz bántakhoz
elative bántból bántakból
delative bántról bántakról
ablative bánttól bántaktól
non-attributive
possessive - singular		 bánté bántaké
non-attributive
possessive - plural		 bántéi bántakéi

Etymology 3

bánik +‎ -t (past-tense personal suffix)

Verb

bánt

  1. third-person singular indicative past indefinite of bánik

Etymology 4

bán +‎ -t (accusative suffix)

Noun

bánt

  1. accusative singular of bán

Further reading
  • bánt in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • bánt in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.