egyesül

Hungarian

egyesül

(intransitive) to unite, to join, to amalgamate, to blend, to fuse, to combine
Synonyms: egybeolvad, összeolvad, szövetkezik, társul, összefog, összekapcsolódik

conjugation of egyesül

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indicative mood	Present	Indef.	egyesülök	egyesülsz	egyesül	egyesülünk	egyesültök	egyesülnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	egyesültem	egyesültél	egyesült	egyesültünk	egyesültetek	egyesültek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Conditional mood	Present	Indef.	egyesülnék	egyesülnél	egyesülne	egyesülnénk	egyesülnétek	egyesülnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Subjunctive mood	Present	Indef.	egyesüljek	egyesülj or egyesüljél	egyesüljön	egyesüljünk	egyesüljetek	egyesüljenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Infinitive	egyesülni		egyesülnöm	egyesülnöd	egyesülnie	egyesülnünk	egyesülnötök	egyesülniük
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
Other nonfinite verb forms			egyesülés	egyesülő	egyesült	―	egyesülve	egyesülhet

See also the derived terms under egyesült.

egyesül in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)

egyesül in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
egyesül in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.