félt

See also: felt, Felt, and FELT

Hungarian

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈfeːlt]
  • Hyphenation: félt
  • Rhymes: -eːlt

Etymology 1

fél (“to be afraid of”) +‎ -t [1]

Verb

félt

  1. (transitive) to fear for, to be afraid for, to feel concern for (to worry about [the safety of] someone or something)
Conjugation
conjugation of félt
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. féltek féltesz félt féltünk féltetek féltenek
Def. féltem félted félti féltjük féltitek féltik
2nd-p. o. féltelek ―
Past Indef. féltettem féltettél féltett féltettünk féltettetek féltettek
Def. féltettem féltetted féltette féltettük féltettétek féltették
2nd-p. o. féltettelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. féltenék féltenél féltene féltenénk féltenétek féltenének
Def. félteném féltenéd féltené féltenénk
(or féltenők)		 féltenétek féltenék
2nd-p. o. féltenélek ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. féltsek félts or
féltsél		 féltsen féltsünk féltsetek féltsenek
Def. féltsem féltsd or
féltsed		 féltse féltsük féltsétek féltsék
2nd-p. o. féltselek ―
Infinitive félteni féltenem féltened féltenie féltenünk féltenetek félteniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
féltés féltő féltett féltendő féltve félthet
Derived terms

Etymology 2

fél +‎ -t (past-tense suffix)

Verb

félt

  1. third-person singular indicative past indefinite of fél

References
  1. félt in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.