féltett

Hungarian

Etymology

félt (“to fear for”) +‎ -ett (past-tense and past-participle suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈfeːltɛtː]
  • Hyphenation: fél‧tett
  • Rhymes: -ɛtː

Verb

féltett

  1. third-person singular indicative past indefinite of félt

Participle

féltett

  1. past participle of félt: jealously guarded/​treasured, precious

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative féltett féltettek
accusative féltettet féltetteket
dative féltettnek féltetteknek
instrumental féltettel féltettekkel
causal-final féltettért féltettekért
translative féltetté féltettekké
terminative féltettig féltettekig
essive-formal féltettként féltettekként
essive-modal — —
inessive féltettben féltettekben
superessive féltetten féltetteken
adessive féltettnél féltetteknél
illative féltettbe féltettekbe
sublative féltettre féltettekre
allative féltetthez féltettekhez
elative féltettből féltettekből
delative féltettről féltettekről
ablative féltettől féltettektől
non-attributive
possessive - singular		 féltetté féltetteké
non-attributive
possessive - plural		 féltettéi féltettekéi
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.