kötőszó
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkøtøːsoː]
- Hyphenation: kö‧tő‧szó
- Rhymes: -soː
Usage notes
The plural with -szók is preferred in linguistic terminology, while the variant ending in the usual (though irregular) -szavak may occur in common parlance or in earlier texts. (This latter is more common as a standalone, non-compound form.)
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | kötőszó | kötőszavak |
| accusative | kötőszót | kötőszavakat |
| dative | kötőszónak | kötőszavaknak |
| instrumental | kötőszóval | kötőszavakkal |
| causal-final | kötőszóért | kötőszavakért |
| translative | kötőszóvá | kötőszavakká |
| terminative | kötőszóig | kötőszavakig |
| essive-formal | kötőszóként | kötőszavakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kötőszóban | kötőszavakban |
| superessive | kötőszón | kötőszavakon |
| adessive | kötőszónál | kötőszavaknál |
| illative | kötőszóba | kötőszavakba |
| sublative | kötőszóra | kötőszavakra |
| allative | kötőszóhoz | kötőszavakhoz |
| elative | kötőszóból | kötőszavakból |
| delative | kötőszóról | kötőszavakról |
| ablative | kötőszótól | kötőszavaktól |
| non-attributive possessive - singular |
kötőszóé | kötőszavaké |
| non-attributive possessive - plural |
kötőszóéi | kötőszavakéi |
| Possessive forms of kötőszó | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | kötőszavam | kötőszavaim |
| 2nd person sing. | kötőszavad | kötőszavaid |
| 3rd person sing. | kötőszava | kötőszavai |
| 1st person plural | kötőszavunk | kötőszavaink |
| 2nd person plural | kötőszavatok | kötőszavaitok |
| 3rd person plural | kötőszavuk | kötőszavaik |
or
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | kötőszó | kötőszók |
| accusative | kötőszót | kötőszókat |
| dative | kötőszónak | kötőszóknak |
| instrumental | kötőszóval | kötőszókkal |
| causal-final | kötőszóért | kötőszókért |
| translative | kötőszóvá | kötőszókká |
| terminative | kötőszóig | kötőszókig |
| essive-formal | kötőszóként | kötőszókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kötőszóban | kötőszókban |
| superessive | kötőszón | kötőszókon |
| adessive | kötőszónál | kötőszóknál |
| illative | kötőszóba | kötőszókba |
| sublative | kötőszóra | kötőszókra |
| allative | kötőszóhoz | kötőszókhoz |
| elative | kötőszóból | kötőszókból |
| delative | kötőszóról | kötőszókról |
| ablative | kötőszótól | kötőszóktól |
| non-attributive possessive - singular |
kötőszóé | kötőszóké |
| non-attributive possessive - plural |
kötőszóéi | kötőszókéi |
| Possessive forms of kötőszó | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | kötőszóm | kötőszóim |
| 2nd person sing. | kötőszód | kötőszóid |
| 3rd person sing. | kötőszója | kötőszói |
| 1st person plural | kötőszónk | kötőszóink |
| 2nd person plural | kötőszótok | kötőszóitok |
| 3rd person plural | kötőszójuk | kötőszóik |
See also
- (parts of speech) szófaj; főnév, határozószó, indulatszó, ige, igekötő, igenév, indulatszó, kötőszó, melléknév, módosítószó, mondatszó, névelő, névmás, névutó, partikula, segédige, számnév, tagadószó, viszonyszó (Category: hu:Parts of speech)
Further reading
- kötőszó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.