kandúr

Hungarian

Etymology

Of unknown origin.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkɒnduːr]
  • Hyphenation: kan‧dúr
  • Rhymes: -uːr

Noun

kandúr (plural kandúrok)

  1. tomcat (a male cat)
    Antonym: nőstény macska

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative kandúr kandúrok
accusative kandúrt kandúrokat
dative kandúrnak kandúroknak
instrumental kandúrral kandúrokkal
causal-final kandúrért kandúrokért
translative kandúrrá kandúrokká
terminative kandúrig kandúrokig
essive-formal kandúrként kandúrokként
essive-modal — —
inessive kandúrban kandúrokban
superessive kandúron kandúrokon
adessive kandúrnál kandúroknál
illative kandúrba kandúrokba
sublative kandúrra kandúrokra
allative kandúrhoz kandúrokhoz
elative kandúrból kandúrokból
delative kandúrról kandúrokról
ablative kandúrtól kandúroktól
non-attributive
possessive - singular		 kandúré kandúroké
non-attributive
possessive - plural		 kandúréi kandúrokéi
Possessive forms of kandúr
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kandúrom kandúrjaim
2nd person sing. kandúrod kandúrjaid
3rd person sing. kandúrja kandúrjai
1st person plural kandúrunk kandúrjaink
2nd person plural kandúrotok kandúrjaitok
3rd person plural kandúrjuk kandúrjaik

Derived terms
Expressions

References
  1. kandúr in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • kandúr in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.