kefekötő
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkɛfɛkøtøː]
- Hyphenation: ke‧fe‧kö‧tő
- Rhymes: -tøː
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | kefekötő | kefekötők |
| accusative | kefekötőt | kefekötőket |
| dative | kefekötőnek | kefekötőknek |
| instrumental | kefekötővel | kefekötőkkel |
| causal-final | kefekötőért | kefekötőkért |
| translative | kefekötővé | kefekötőkké |
| terminative | kefekötőig | kefekötőkig |
| essive-formal | kefekötőként | kefekötőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kefekötőben | kefekötőkben |
| superessive | kefekötőn | kefekötőkön |
| adessive | kefekötőnél | kefekötőknél |
| illative | kefekötőbe | kefekötőkbe |
| sublative | kefekötőre | kefekötőkre |
| allative | kefekötőhöz | kefekötőkhöz |
| elative | kefekötőből | kefekötőkből |
| delative | kefekötőről | kefekötőkről |
| ablative | kefekötőtől | kefekötőktől |
| non-attributive possessive - singular |
kefekötőé | kefekötőké |
| non-attributive possessive - plural |
kefekötőéi | kefekötőkéi |
| Possessive forms of kefekötő | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | kefekötőm | kefekötőim |
| 2nd person sing. | kefekötőd | kefekötőid |
| 3rd person sing. | kefekötője | kefekötői |
| 1st person plural | kefekötőnk | kefekötőink |
| 2nd person plural | kefekötőtök | kefekötőitek |
| 3rd person plural | kefekötőjük | kefekötőik |
Further reading
- kefekötő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.