koncert

Czech

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkont͡sɛrt]

Noun

koncert m inan

  1. concert (musical entertainment in which several voices or instruments take part)

Declension
Declension of koncert (hard masculine inanimate)
singular plural
nominative koncert koncerty
genitive koncertu koncertů
dative koncertu koncertům
accusative koncert koncerty
vocative koncerte koncerty
locative koncertu, koncertě koncertech
instrumental koncertem koncerty

Further reading
  • koncert in Příruční slovník jazyka českého, 1935–1957
  • koncert in Slovník spisovného jazyka českého, 1960–1971, 1989
  • koncert in Internetová jazyková příručka

Danish

Etymology

From Italian concerto.

Pronunciation
  • IPA(key): /kɔnsɛrt/, [kʰʌnˈsæɐ̯d̥]

Noun

koncert c (singular definite koncerten, plural indefinite koncerter)

  1. concert
  2. recital
  3. concerto

Inflection
Declension of koncert
common
gender		 Singular Plural
indefinite definite indefinite definite
nominative koncert koncerten koncerter koncerterne
genitive koncerts koncertens koncerters koncerternes

See also

Hungarian

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkont͡sɛrt]
  • Hyphenation: kon‧cert
  • Rhymes: -ɛrt

Noun

koncert (plural koncertek)

  1. concert (musical entertainment in which several voices or instruments take part)
    Synonym: hangverseny

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative koncert koncertek
accusative koncertet koncerteket
dative koncertnek koncerteknek
instrumental koncerttel koncertekkel
causal-final koncertért koncertekért
translative koncertté koncertekké
terminative koncertig koncertekig
essive-formal koncertként koncertekként
essive-modal — —
inessive koncertben koncertekben
superessive koncerten koncerteken
adessive koncertnél koncerteknél
illative koncertbe koncertekbe
sublative koncertre koncertekre
allative koncerthez koncertekhez
elative koncertből koncertekből
delative koncertről koncertekről
ablative koncerttől koncertektől
non-attributive
possessive - singular		 koncerté koncerteké
non-attributive
possessive - plural		 koncertéi koncertekéi
Possessive forms of koncert
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. koncertem koncertjeim
2nd person sing. koncerted koncertjeid
3rd person sing. koncertje koncertjei
1st person plural koncertünk koncertjeink
2nd person plural koncertetek koncertjeitek
3rd person plural koncertjük koncertjeik

Derived terms
Compound words

Further reading
  • koncert in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Polish

Etymology

Borrowed from Italian concerto.

Pronunciation
  • IPA(key): /ˈkɔn.t͡sɛrt/
  • Audio(file)
  • Rhymes: -ɔnt͡sɛrt
  • Syllabification: kon‧cert

Noun

koncert m inan

  1. concert (a musical entertainment in which several voices or instruments take part)
  2. (music) concerto

Declension
Declension of koncert
singular plural
nominative koncert koncerty
genitive koncertu koncertów
dative koncertowi koncertom
accusative koncert koncerty
instrumental koncertem koncertami
locative koncercie koncertach
vocative koncercie koncerty

Further reading
  • koncert in Wielki słownik języka polskiego, Instytut Języka Polskiego PAN
  • koncert in Polish dictionaries at PWN

Serbo-Croatian

Pronunciation
  • IPA(key): /kǒnt͡sert/
  • Hyphenation: kon‧cert

Noun

kòncert m (Cyrillic spelling ко̀нцерт)

  1. concert (a musical entertainment in which several voices or instruments take part)
  2. (music) concerto

Declension
Declension of koncert
singular plural
nominative kòncert koncerti
genitive koncerta kòncerātā
dative koncertu koncertima
accusative koncert koncerte
vocative koncerte koncerti
locative koncertu koncertima
instrumental koncertom koncertima
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.