nagylelkű

Hungarian

Etymology

nagy (“large, great”) +‎ lelkű (“of soul”)[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈnɒɟlɛlkyː]
  • Hyphenation: nagy‧lel‧kű
  • Rhymes: -kyː

Adjective

nagylelkű (comparative nagylelkűbb, superlative legnagylelkűbb)

  1. generous, bighearted (willing to give and share unsparingly)
    Synonyms: bőkezű, adakozó, jószívű, nagyvonalú, gáláns
    Antonyms: szűkmarkú, kicsinyes, fukar
  2. generous, noble-minded (noble in behaviour or actions)
    Synonyms: elnéző, nemes gondolkodású, megértő, megbocsátó
    Antonyms: kíméletlen, irgalmatlan, könyörtelen

Declension
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative nagylelkű nagylelkűek
accusative nagylelkűt nagylelkűeket
dative nagylelkűnek nagylelkűeknek
instrumental nagylelkűvel nagylelkűekkel
causal-final nagylelkűért nagylelkűekért
translative nagylelkűvé nagylelkűekké
terminative nagylelkűig nagylelkűekig
essive-formal nagylelkűként nagylelkűekként
essive-modal — —
inessive nagylelkűben nagylelkűekben
superessive nagylelkűn nagylelkűeken
adessive nagylelkűnél nagylelkűeknél
illative nagylelkűbe nagylelkűekbe
sublative nagylelkűre nagylelkűekre
allative nagylelkűhöz nagylelkűekhez
elative nagylelkűből nagylelkűekből
delative nagylelkűről nagylelkűekről
ablative nagylelkűtől nagylelkűektől
non-attributive
possessive - singular		 nagylelkűé nagylelkűeké
non-attributive
possessive - plural		 nagylelkűéi nagylelkűekéi

Derived terms

References
  1. Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further reading
  • nagylelkű in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.