parkol

Hungarian

Etymology

park +‎ -ol[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈpɒrkol]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: par‧kol
  • Rhymes: -ol

Verb

parkol

  1. (transitive) to park (to bring something such as a vehicle to a halt or store in a specified place)
    Hol parkolod a kocsidat? ― Where do you park your car?
  2. (intransitive, of a vehicle) to be parked
    Itt nem szabad parkolni. ― You can't park here.
    • 1990, Róbert Hámori, Egérderby, Budapest: Eötvös Kiadó, →ISBN, OCLC 908924874, page 8:
      A dzsip a lépcsőháztól nem messze parkol, balra, ide tessékelnek be, a feszültség azért már oldódik, a rendőrök is érzik, tudják, nincs mitől tartaniuk, épp eléggé elfoglal engem a magam baja, nemhogy szökésre gondoljak.
      (please add an English translation of this quote)

Conjugation
conjugation of parkol
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. parkolok parkolsz parkol parkolunk parkoltok parkolnak
Def. parkolom parkolod parkolja parkoljuk parkoljátok parkolják
2nd-p. o. parkollak ―
Past Indef. parkoltam parkoltál parkolt parkoltunk parkoltatok parkoltak
Def. parkoltam parkoltad parkolta parkoltuk parkoltátok parkolták
2nd-p. o. parkoltalak ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. parkolnék parkolnál parkolna parkolnánk parkolnátok parkolnának
Def. parkolnám parkolnád parkolná parkolnánk
(or parkolnók)		 parkolnátok parkolnák
2nd-p. o. parkolnálak ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. parkoljak parkolj or
parkoljál		 parkoljon parkoljunk parkoljatok parkoljanak
Def. parkoljam parkold or
parkoljad		 parkolja parkoljuk parkoljátok parkolják
2nd-p. o. parkoljalak ―
Infinitive parkolni parkolnom parkolnod parkolnia parkolnunk parkolnotok parkolniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
parkolás parkoló parkolt parkolandó parkolva parkolhat

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • beparkol
  • leparkol
  • ráparkol

References
  1. parkol in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • parkol in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.