pozitív

See also: pozitiv

Hungarian

Etymology

From German positiv, from Late Latin positivus.[1] With -ív ending.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈpozitiːv]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: po‧zi‧tív
  • Rhymes: -iːv

Adjective

pozitív (comparative pozitívabb, superlative legpozitívabb)

  1. positive

Declension
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative pozitív pozitívak
accusative pozitívat pozitívakat
dative pozitívnak pozitívaknak
instrumental pozitívval pozitívakkal
causal-final pozitívért pozitívakért
translative pozitívvá pozitívakká
terminative pozitívig pozitívakig
essive-formal pozitívként pozitívakként
essive-modal — —
inessive pozitívban pozitívakban
superessive pozitívon pozitívakon
adessive pozitívnál pozitívaknál
illative pozitívba pozitívakba
sublative pozitívra pozitívakra
allative pozitívhoz pozitívakhoz
elative pozitívból pozitívakból
delative pozitívról pozitívakról
ablative pozitívtól pozitívaktól
non-attributive
possessive - singular		 pozitívé pozitívaké
non-attributive
possessive - plural		 pozitívéi pozitívakéi
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative pozitív pozitívok
accusative pozitívot pozitívokat
dative pozitívnak pozitívoknak
instrumental pozitívval pozitívokkal
causal-final pozitívért pozitívokért
translative pozitívvá pozitívokká
terminative pozitívig pozitívokig
essive-formal pozitívként pozitívokként
essive-modal — —
inessive pozitívban pozitívokban
superessive pozitívon pozitívokon
adessive pozitívnál pozitívoknál
illative pozitívba pozitívokba
sublative pozitívra pozitívokra
allative pozitívhoz pozitívokhoz
elative pozitívból pozitívokból
delative pozitívról pozitívokról
ablative pozitívtól pozitívoktól
non-attributive
possessive - singular		 pozitívé pozitívoké
non-attributive
possessive - plural		 pozitívéi pozitívokéi
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative pozitív pozitívek
accusative pozitívet pozitíveket
dative pozitívnek pozitíveknek
instrumental pozitívvel pozitívekkel
causal-final pozitívért pozitívekért
translative pozitívvé pozitívekké
terminative pozitívig pozitívekig
essive-formal pozitívként pozitívekként
essive-modal — —
inessive pozitívben pozitívekben
superessive pozitíven pozitíveken
adessive pozitívnél pozitíveknél
illative pozitívbe pozitívekbe
sublative pozitívre pozitívekre
allative pozitívhez pozitívekhez
elative pozitívből pozitívekből
delative pozitívről pozitívekről
ablative pozitívtől pozitívektől
non-attributive
possessive - singular		 pozitívé pozitíveké
non-attributive
possessive - plural		 pozitívéi pozitívekéi

Derived terms

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading
  • pozitív in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.