rendületlen

Hungarian

Etymology

rendül (“to shake”) +‎ -etlen (“-less, without”, adjective-forming suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈrɛndylɛtlɛn]
  • Hyphenation: ren‧dü‧let‧len

Adjective

rendületlen (comparative rendületlenebb, superlative legrendületlenebb)

  1. (slightly archaic) strong, immovable (something that is firm as a rock, cannot be easily shaken or moved)
    Synonyms: megingathatatlan, erős, szilárd, mozdulatlan, rendíthetetlen, fix, stabil
  2. (literary, of a person) steadfast, steady, resolute
    Synonyms: állhatatos, kitartó, szilárd, rendíthetetlen, befolyásolhatatlan, tántoríthatatlan, fix, stabil

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative rendületlen rendületlenek
accusative rendületlent rendületleneket
dative rendületlennek rendületleneknek
instrumental rendületlennel rendületlenekkel
causal-final rendületlenért rendületlenekért
translative rendületlenné rendületlenekké
terminative rendületlenig rendületlenekig
essive-formal rendületlenként rendületlenekként
essive-modal rendületlenül —
inessive rendületlenben rendületlenekben
superessive rendületlenen rendületleneken
adessive rendületlennél rendületleneknél
illative rendületlenbe rendületlenekbe
sublative rendületlenre rendületlenekre
allative rendületlenhez rendületlenekhez
elative rendületlenből rendületlenekből
delative rendületlenről rendületlenekről
ablative rendületlentől rendületlenektől
non-attributive
possessive - singular		 rendületlené rendületleneké
non-attributive
possessive - plural		 rendületlenéi rendületlenekéi

Derived terms

Further reading
  • rendületlen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.