szeg

Hungarian

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈsɛɡ]
  • Hyphenation: szeg
  • Rhymes: -ɛɡ

Etymology 1

From Proto-Finno-Ugric *ćäŋkɜ or *śäŋkɜ.[1][2][3] Compare Proto-Finnic *sänki (“stubble”) and descendants.

Verb

szeg

  1. (transitive) to hem, to fringe
    Synonym: beszeg
  2. (transitive) to cut (especially bread)
    Synonyms: megszeg, vág, szel
  3. (transitive) to break, contravene (a rule or the law)
    Synonyms: megszeg, megsért, áthág
  4. (transitive) to break (one’s word, promise, or oath)
Conjugation
conjugation of szeg
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. szegek szegsz szeg szegünk szegtek szegnek
Def. szegem szeged szegi szegjük szegitek szegik
2nd-p. o. szeglek ―
Past Indef. szegtem szegtél szegett szegtünk szegtetek szegtek
Def. szegtem szegted szegte szegtük szegtétek szegték
2nd-p. o. szegtelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. szegnék szegnél szegne szegnénk szegnétek szegnének
Def. szegném szegnéd szegné szegnénk
(or szegnők)		 szegnétek szegnék
2nd-p. o. szegnélek ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. szegjek szegj or
szegjél		 szegjen szegjünk szegjetek szegjenek
Def. szegjem szegd or
szegjed		 szegje szegjük szegjétek szegjék
2nd-p. o. szegjelek ―
Infinitive szegni szegnem szegned szegnie szegnünk szegnetek szegniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
szegés szegő szegett szegendő szegve szeghet
Derived terms

(With verbal prefixes):

  • beszeg
  • elszeg
  • felszeg
  • fölszeg
  • hátraszeg
  • kiszeg
  • körülszeg
  • leszeg
  • megszeg
  • végigszeg
Expressions

Etymology 2

Possibly from Proto-Ugric *seŋkɜ (“wedge”).[1][4][3]

Noun

szeg (plural szegek)

  1. Alternative form of szög (“nail”, spike-shaped metal fastener)
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szeg szegek
accusative szeget szegeket
dative szegnek szegeknek
instrumental szeggel szegekkel
causal-final szegért szegekért
translative szeggé szegekké
terminative szegig szegekig
essive-formal szegként szegekként
essive-modal — —
inessive szegben szegekben
superessive szegen szegeken
adessive szegnél szegeknél
illative szegbe szegekbe
sublative szegre szegekre
allative szeghez szegekhez
elative szegből szegekből
delative szegről szegekről
ablative szegtől szegektől
non-attributive
possessive - singular		 szegé szegeké
non-attributive
possessive - plural		 szegéi szegekéi
Possessive forms of szeg
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szegem szegeim
2nd person sing. szeged szegeid
3rd person sing. szege szegei
1st person plural szegünk szegeink
2nd person plural szegetek szegeitek
3rd person plural szegük szegeik
Derived terms
Compound words

Etymology 3

Probably a native word, a semantic variant (doublet) of the noun szeg (“nail”), specifically of its original Proto-Ugric meaning of “wedge” in the sense of a wedge-like projection, corner, wedge-shaped area. It is becoming obsolete even in dialectal usage. In modern Hungarian, mainly its derivative szeglet (“corner”) is used.[1][3][5]

Noun

szeg (plural szegek)

  1. (regional, archaic) nook
    Synonyms: zug, szeglet
  2. (obsolete) part, section (chiefly of a settlement)
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szeg szegek
accusative szeget szegeket
dative szegnek szegeknek
instrumental szeggel szegekkel
causal-final szegért szegekért
translative szeggé szegekké
terminative szegig szegekig
essive-formal szegként szegekként
essive-modal — —
inessive szegben szegekben
superessive szegen szegeken
adessive szegnél szegeknél
illative szegbe szegekbe
sublative szegre szegekre
allative szeghez szegekhez
elative szegből szegekből
delative szegről szegekről
ablative szegtől szegektől
non-attributive
possessive - singular		 szegé szegeké
non-attributive
possessive - plural		 szegéi szegekéi
Possessive forms of szeg
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szegem szegeim
2nd person sing. szeged szegeid
3rd person sing. szege szegei
1st person plural szegünk szegeink
2nd person plural szegetek szegeitek
3rd person plural szegük szegeik
Derived terms
  • félszeg
  • szeglet
  • szegről-végről
  • sziget

References
  1. szeg in Gerstner, Károly (ed.). Új magyar etimológiai szótár. (’New Etymological Dictionary of Hungarian’). Beta version. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet / ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont, 2011–2022. (Research Institute for Linguistics, Hungary).
  2. Entry #56 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary.
  3. szeg in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  4. Entry #1848 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary.
  5. Szókincsháló [Vocabulary Net]‎, accessed 26 January 2017, archived from the original on 2020-11-07

Further reading
  • (to fringe, to slice): szeg in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • (nail): szeg in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • (nook, corner): szeg in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.