szeráj
Hungarian
Etymology
From Ottoman Turkish سرای (seray), from Persian سرای (sarây, “palace”).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsɛraːj]
- Hyphenation: sze‧ráj
- Rhymes: -aːj
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szeráj | szerájok |
| accusative | szerájt | szerájokat |
| dative | szerájnak | szerájoknak |
| instrumental | szerájjal | szerájokkal |
| causal-final | szerájért | szerájokért |
| translative | szerájjá | szerájokká |
| terminative | szerájig | szerájokig |
| essive-formal | szerájként | szerájokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szerájban | szerájokban |
| superessive | szerájon | szerájokon |
| adessive | szerájnál | szerájoknál |
| illative | szerájba | szerájokba |
| sublative | szerájra | szerájokra |
| allative | szerájhoz | szerájokhoz |
| elative | szerájból | szerájokból |
| delative | szerájról | szerájokról |
| ablative | szerájtól | szerájoktól |
| non-attributive possessive - singular |
szerájé | szerájoké |
| non-attributive possessive - plural |
szerájéi | szerájokéi |
| Possessive forms of szeráj | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szerájom | szerájaim |
| 2nd person sing. | szerájod | szerájaid |
| 3rd person sing. | szerája | szerájai |
| 1st person plural | szerájunk | szerájaink |
| 2nd person plural | szerájotok | szerájaitok |
| 3rd person plural | szerájuk | szerájaik |
Derived terms
Further reading
- szeráj in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.