ért

See also: ert, -ert, ERT, and -ért

Hungarian

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈeːrt]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: ért
  • Rhymes: -eːrt

Etymology 1

ér (“to reach”) +‎ -t (instantaneous suffix). The original sense probably was “to touch”.[1]

Verb

ért

  1. (transitive) to understand
    Synonym: felfog
  2. (transitive) to mean, construe (either with úgy or with -n/-on/-en/-ön / alatt)
    Synonyms: gondol, céloz
    Az „estét” úgy értettem, hogy „8 óra után”. ― By “evening” I meant “after 8 o’clock”.
    Meglepetésen/meglepetés alatt azt értjük, hogy az elképzelésünktől eltérő dolog történik. ― By surprise we mean something different from our expectation happens.
  3. (intransitive) be familiar with, be skilled at something (-hoz/-hez/-höz)
    Synonyms: jártas, hozzáértő
Conjugation
conjugation of ért
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. értek értesz ért értünk értetek értenek
Def. értem érted érti értjük értitek értik
2nd-p. o. értelek ―
Past Indef. értettem értettél értett értettünk értettetek értettek
Def. értettem értetted értette értettük értettétek értették
2nd-p. o. értettelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. értenék értenél értene értenénk értenétek értenének
Def. érteném értenéd értené értenénk
(or értenők)		 értenétek értenék
2nd-p. o. értenélek ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. értsek érts or
értsél		 értsen értsünk értsetek értsenek
Def. értsem értsd or
értsed		 értse értsük értsétek értsék
2nd-p. o. értselek ―
Infinitive érteni értenem értened értenie értenünk értenetek érteniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
értés értő értett értendő értve érthet
Derived terms

(With verbal prefixes):

Etymology 2

ér +‎ -t (in whichever sense)

Verb

ért

  1. third-person singular past of ér
    Mennyit ért a lánc, amit eladtál? ― How much was the chain/necklace you sold worth?
    Mikor ért a vonat az állomásra? ― When did the train arrive at the station?
    A kutya a tányérhoz ért. ― The dog touched the plate.
Usage notes

This form also occurs when a verbal prefix is separated from the verb:

  • ért (…) haza, haza … ért ― hazaért ― hazaér
  • ért (…) hozzá, hozzá … ért ― hozzáért ― hozzáér
  • ért (…) oda, oda … ért ― odaért ― odaér
  • ért (…) rá, rá … ért ― ráért ― ráér
  • and some more, see its derivatives with verbal prefixes.

Etymology 3

From the ér- stem of érik +‎ -t.

Verb

ért

  1. third-person singular past of érik
    Mikor ért tavaly a dinnye? ― When did melons get ripe last year? (sometimes also expressed in this sense as érett)
Usage notes

This form also occurs when a verbal prefix is separated from the verb:

References
  1. ért in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • (to understand; to mean): ért in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • ([dialectal, rare] synonym of érett (“ripe”)): ért in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Anagrams
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.