függeszkedik

Hungarian

Etymology

függ (“to hang on something”) +‎ -eszkedik (verb-forming suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈfyɡːɛskɛdik]
  • Hyphenation: füg‧gesz‧ke‧dik
  • Rhymes: -ɛdik

Verb

függeszkedik

  1. (intransitive) to hang by arms or feet (on something: -n/-on/-en/-ön) (to be suspended on something by holding onto it with hands or feet)

Conjugation
conjugation of függeszkedik
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. függeszkedem or
függeszkedek		 függeszkedsz függeszkedik függeszkedünk függeszkedtek függeszkednek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. függeszkedtem függeszkedtél függeszkedett függeszkedtünk függeszkedtetek függeszkedtek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. függeszkednék függeszkednél függeszkedne függeszkednénk függeszkednétek függeszkednének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. függeszkedjek  or
függeszkedjem		 függeszkedj or
függeszkedjél		 függeszkedjen or
függeszkedjék		 függeszkedjünk függeszkedjetek függeszkedjenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive függeszkedni függeszkednem függeszkedned függeszkednie függeszkednünk függeszkednetek függeszkedniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
függeszkedés függeszkedő függeszkedett ― függeszkedve függeszkedhet

Derived terms
  • függeszkedés

Further reading
  • függeszkedik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.