hajlít

Hungarian

Etymology

hajol (“to bend”) +‎ -ít (causative verb-forming suffix)[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈhɒjliːt]
  • Hyphenation: haj‧lít
  • Rhymes: -iːt

Verb

hajlít

  1. (transitive) to bend (to cause something to change its shape into a curve)

Conjugation
conjugation of hajlít
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. hajlítok hajlítasz hajlít hajlítunk hajlítotok hajlítanak
Def. hajlítom hajlítod hajlítja hajlítjuk hajlítjátok hajlítják
2nd-p. o. hajlítalak ―
Past Indef. hajlítottam hajlítottál hajlított hajlítottunk hajlítottatok hajlítottak
Def. hajlítottam hajlítottad hajlította hajlítottuk hajlítottátok hajlították
2nd-p. o. hajlítottalak ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. hajlítanék hajlítanál hajlítana hajlítanánk hajlítanátok hajlítanának
Def. hajlítanám hajlítanád hajlítaná hajlítanánk
(or hajlítanók)		 hajlítanátok hajlítanák
2nd-p. o. hajlítanálak ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. hajlítsak hajlíts or
hajlítsál		 hajlítson hajlítsunk hajlítsatok hajlítsanak
Def. hajlítsam hajlítsd or
hajlítsad		 hajlítsa hajlítsuk hajlítsátok hajlítsák
2nd-p. o. hajlítsalak ―
Infinitive hajlítani hajlítanom hajlítanod hajlítania hajlítanunk hajlítanotok hajlítaniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
hajlítás hajlító hajlított hajlítandó hajlítva hajlíthat

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • behajlít
  • elhajlít
  • felhajlít
  • kihajlít
  • lehajlít
  • meghajlít
  • ráhajlít
  • visszahajlít

References
  1. hajlít in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • hajlít in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.