követel
Hungarian
Etymology
követ (“to demand”, obsolete) + -el (frequentative suffix). Promulgated during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkøvɛtɛl]
- Hyphenation: kö‧ve‧tel
- Rhymes: -ɛl
Conjugation
conjugation of követel
| 1st person sg | 2nd person sg informal |
3rd person sg, 2nd p. sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal |
3rd person pl, 2nd p. pl formal | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Indicative mood |
Present | Indef. | követelek | követelsz | követel | követelünk | követeltek | követelnek |
| Def. | követelem | követeled | követeli | követeljük | követelitek | követelik | ||
| 2nd-p. o. | követellek | ― | ||||||
| Past | Indef. | követeltem | követeltél | követelt | követeltünk | követeltetek | követeltek | |
| Def. | követeltem | követelted | követelte | követeltük | követeltétek | követelték | ||
| 2nd-p. o. | követeltelek | ― | ||||||
| Conditional mood |
Present | Indef. | követelnék | követelnél | követelne | követelnénk | követelnétek | követelnének |
| Def. | követelném | követelnéd | követelné | követelnénk (or követelnők) |
követelnétek | követelnék | ||
| 2nd-p. o. | követelnélek | ― | ||||||
| Subjunctive mood |
Present | Indef. | követeljek | követelj or követeljél |
követeljen | követeljünk | követeljetek | követeljenek |
| Def. | követeljem | követeld or követeljed |
követelje | követeljük | követeljétek | követeljék | ||
| 2nd-p. o. | követeljelek | ― | ||||||
| Infinitive | követelni | követelnem | követelned | követelnie | követelnünk | követelnetek | követelniük | |
| Other nonfinite verb forms |
Verbal noun | Present participle | Past participle | Future part. | Adverbial part. | Potential | ||
| követelés | követelő | követelt | követelendő | követelve | követelhet | |||
Derived terms
- követelés
- követelmény
- követelődzik / követelőzik
(With verbal prefixes):
- kikövetel
- megkövetel
- visszakövetel
Noun
követel
Declension
It is rarely if ever used with suffixes.
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | követel | — |
| accusative | követelt | — |
| dative | követelnek | — |
| instrumental | követellel | — |
| causal-final | követelért | — |
| translative | követellé | — |
| terminative | követelig | — |
| essive-formal | követelként | — |
| essive-modal | — | — |
| inessive | követelben | — |
| superessive | követelen | — |
| adessive | követelnél | — |
| illative | követelbe | — |
| sublative | követelre | — |
| allative | követelhez | — |
| elative | követelből | — |
| delative | követelről | — |
| ablative | követeltől | — |
| non-attributive possessive - singular |
követelé | — |
| non-attributive possessive - plural |
követeléi | — |
References
- követel in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- követel in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.