merül

Hungarian

Etymology

mer (“to draw, scoop out (liquid)”) +‎ -ül

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmɛryl]
  • Hyphenation: me‧rül
  • Rhymes: -yl

Verb

merül

  1. (intransitive) to submerge, dip, dive (into something: -ba/-be)
    Active-voice counterpart: merít

Conjugation
conjugation of merül
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. merülök merülsz merül merülünk merültök merülnek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. merültem merültél merült merültünk merültetek merültek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. merülnék merülnél merülne merülnénk merülnétek merülnének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. merüljek merülj or
merüljél		 merüljön merüljünk merüljetek merüljenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive merülni merülnöm merülnöd merülnie merülnünk merülnötök merülniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
merülés merülő merült ― merülve merülhet

Derived terms
  • merülés
  • merülget

(With verbal prefixes):

  • alámerül
  • bemerül
  • belemerül
  • elmerül
  • felmerül
  • kimerül
  • lemerül
  • megmerül
  • telemerül
  • túlmerül

Further reading
  • merül in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.