találtatik

Hungarian

Etymology

talál (“to find”) +‎ -tatik (passive-forming suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈtɒlaːltɒtik]
  • Hyphenation: ta‧lál‧ta‧tik
  • Rhymes: -ɒtik

Verb

találtatik

  1. (intransitive, archaic) passive of talál: to be found (with -nak/-nek when the result of evaluation is supplied)
    Bűnösnek találtatott. ― S/he was found guilty.

Conjugation
conjugation of találtatik
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. találtatok találtatsz találtatik találtatunk találtattok találtatnak
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. találtattam találtattál találtatott találtattunk találtattatok találtattak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. találtatnék találtatnál találtatna találtatnánk találtatnátok találtatnának
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. találtassak találtass or
találtassál		 találtasson or
találtassék		 találtassunk találtassatok találtassanak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive találtatni találtatnom találtatnod találtatnia találtatnunk találtatnotok találtatniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
találtatás találtató találtatott ― találtatva találtathat
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.