terít

See also: terit and térít

Hungarian

Etymology

From the same Proto-Finno-Ugric root as tereget and terül +‎ -ít (causative suffix). [1][2]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈtɛriːt]
  • Hyphenation: te‧rít
  • Rhymes: -iːt

Verb

terít

  1. (transitive, intransitive) to set (to arrange the table with dishes and cutlery)
  2. (transitive) spread, spread out, lay out (onto, into something: lative suffixes)
    A székre terítette a kabátját. ― He laid his coat on the chair.
  3. (transitive, business) to distribute
    Synonyms: eloszt, szétoszt
  4. (intransitive, card games) to lay (out/down), put (down) one's cards on the table (usually as a sign of having won the game)
    Synonyms: kirak, felfed

Conjugation
conjugation of terít
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. terítek terítesz terít terítünk terítetek terítenek
Def. terítem teríted teríti terítjük terítitek terítik
2nd-p. o. terítelek ―
Past Indef. terítettem terítettél terített terítettünk terítettetek terítettek
Def. terítettem terítetted terítette terítettük terítettétek terítették
2nd-p. o. terítettelek ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. terítenék terítenél terítene terítenénk terítenétek terítenének
Def. teríteném terítenéd terítené terítenénk
(or terítenők)		 terítenétek terítenék
2nd-p. o. terítenélek ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. terítsek teríts or
terítsél		 terítsen terítsünk terítsetek terítsenek
Def. terítsem terítsd or
terítsed		 terítse terítsük terítsétek terítsék
2nd-p. o. terítselek ―
Infinitive teríteni terítenem terítened terítenie terítenünk terítenetek teríteniük
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
terítés terítő terített terítendő terítve teríthet

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • beterít
  • elterít
  • felterít
  • kiterít
  • leterít
  • megterít
  • ráterít
  • szétterít

References
  1. Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
  2. terít in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading
  • terít in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.