elkóborol

Hungarian

Etymology

el- +‎ kóborol

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɛlkoːborol]
  • Hyphenation: el‧kó‧bo‧rol
  • Rhymes: -ol

Verb

elkóborol

  1. (intransitive) to stray, to go astray, to wander off, to roam away (to wander from company, or from the proper limits)

Conjugation
conjugation of elkóborol
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. elkóborolok elkóborolsz elkóborol elkóborolunk elkóboroltok elkóborolnak
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. elkóboroltam elkóboroltál elkóborolt elkóboroltunk elkóboroltatok elkóboroltak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. elkóborolnék elkóborolnál elkóborolna elkóborolnánk elkóborolnátok elkóborolnának
Def. ―
2nd-p. o. ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. elkóboroljak elkóborolj or
elkóboroljál		 elkóboroljon elkóboroljunk elkóboroljatok elkóboroljanak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Infinitive elkóborolni elkóborolnom elkóborolnod elkóborolnia elkóborolnunk elkóborolnotok elkóborolniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
elkóborolás elkóboroló elkóborolt ― elkóborolva elkóborolhat

Derived terms
  • elkóborlás

Further reading
  • elkóborol in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • elkóborol in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.