áhít

See also: ahit

Hungarian

Etymology

Of onomatopoeic origin, from the interjection á (the expression of amazement, surprise, astonishemnt) + -h- (hiatus-filler) + -ít (causative verb-forming suffix with a frequentative function).[1][2]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈaːɦiːt]
  • Hyphenation: áhít
  • Rhymes: -iːt

Verb

áhít

  1. (transitive, literary) to wish for something
    Synonyms: vágyik, vágyakozik, kíván, óhajt, szeretne, sóvárog

Conjugation
conjugation of áhít
1st person sg 2nd person sg
informal		 3rd person sg,
2nd p. sg formal		 1st person pl 2nd person pl
informal		 3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood		 Pre­sent Indef. áhítok áhítasz áhít áhítunk áhítotok áhítanak
Def. áhítom áhítod áhítja áhítjuk áhítjátok áhítják
2nd-p. o. áhítalak ―
Past Indef. áhítottam áhítottál áhított áhítottunk áhítottatok áhítottak
Def. áhítottam áhítottad áhította áhítottuk áhítottátok áhították
2nd-p. o. áhítottalak ―
Condi­tional
mood		 Pre­sent Indef. áhítanék áhítanál áhítana áhítanánk áhítanátok áhítanának
Def. áhítanám áhítanád áhítaná áhítanánk
(or áhítanók)		 áhítanátok áhítanák
2nd-p. o. áhítanálak ―
Sub­junc­tive
mood		 Pre­sent Indef. áhítsak áhíts or
áhítsál		 áhítson áhítsunk áhítsatok áhítsanak
Def. áhítsam áhítsd or
áhítsad		 áhítsa áhítsuk áhítsátok áhítsák
2nd-p. o. áhítsalak ―
Infinitive áhítani áhítanom áhítanod áhítania áhítanunk áhítanotok áhítaniuk
Other nonfinite
verb forms		 Verbal noun Present participle Past participle Future part. Adverbial part. Potential
áhítás áhító áhított áhítandó áhítva áhíthat

Derived terms
  • áhítat
  • áhítozik

References
  1. áhít in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  2. áhít in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN

Further reading
  • áhít in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • áhít in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2023)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.